ülőpárna házilag lépésről-lépésre
Dekoráció, diy ötletek,  Konyha

Ülőpárna fillérekből sajátkezűleg

Egy kevés szabás-varrás, textilfestés és kész a saját készítésű ülőpárna. Igazi hétvégi projekt, kezdő varróknak is ajánlom, mindenki biztosan boldogul majd vele. Segítségképpen pedig készítettem hozzá részletes leírást és lépésről-lépésre videót is!

Az ötlet, hogy ülőpárnát csináljak akkor pattant ki a fejemből, amikor egy kávégépet rendeltünk és a csomag telis-tele volt nagy szivacslapokkal. Elég vastagok voltak és szemre pont párna méretűek. Később pedig adódott hozzá üres szék is, amire elkelt volna egy kényelmes párna. A lakberendezési boltokban egy valamirevaló ülőpárna 2000 forintnál kezdődik, az általam készítettre pedig kevesebb, mint 400 forintot költöttem!

Ez az ár remekül hangzik, ha minden hozzávaló megvan otthon, ám ha neked nulláról kell kezdenek, akkor a kezdeti kiadásod több lesz, de cserébe a maradék hozzávalókat későbbi projektekhez is felhasználhatod. Én csak a textilt vettem újonnan, sőt arra is egy alternatív megoldást találtam, mert nincsen méterárú bolt a közelünkben, így a legegyszerűbb ezer forintos lepedőt vágtam szét, amiből akár 6 db ülőpárnára való is kijött volna…De lássuk, hogyan is készült:

 

 

ülőpárna sajátkezűleg

 

 

 

  • szivacslapok
  • pamut anyag a huzathoz
  • textilfilc, elillanó filc a felrajzoláshoz
  • papír, ceruza
  • olló, ragasztó
  • tű, cérna, tépőzár

 

ülőpárna házilag lépésről-lépésre

 

 

 

Elsőként pontos méretet vettem a székről, amire készíteni akartam a párnát. Ha lett volna itthon barna csomagolópapírom (papírboltban, nagyáruházban megtalálható párszáz forintos tétel), akkor abból könnyedén kiszabhattam volna az ülőlap trapéz mintáját. Helyette improvizáltam és összeragasztottam celluxszal 4 db A4-es lapot, amit méretre vágtam.

A sablont ráraktam a szivacslapokra, majd azzal szembesültem, hogy a trapézforma miatt mégsem elég nagyok a lapok, nem fér rá a minta bárhogy forgatom…így végül több darabból vágtam össze az egyes párnabéléseket. Előtte kísérleteztem a ragasztókkal is, hogy mit bír el a szivacs, mitől ragad oda: a legjobb a technokol volt, a pillanatragasztó nem működött, de nem is oldotta fel. (Végeredmény szempontjából nem számított ez a kis malőr, nem érződik, hogy hány darabból van)

A szivacsokat rátettem a lepedő anyagra és a széleket két ujjnyi ráhagyással körbevágtam úgy, hogy a felső oldalát kihagytam (egy oldallal kevesebb varrás). Az így kapott hosszú téglalapot visszájára fordítottam és közé tettem a szivacsot. A két oldalát és a kis beugrást szorosan felgombostűztem és összevarrtam az anyagokat. Amikor kész volt, kivettem a szivacsot és visszafordítottam a huzatot.

Ezután jött a textilfestés. A huzat belsejébe egy kemény lapot raktam, ami nem engedi, hogy a filc átüssön az alsó anyagra és elég kemény, hogy írni lehessen rajta. Szabadkézzel felrajzoltam az elillanó filccel a minták kontúrjait (Ha rontasz nincs gond, mert idővel eltűnik. Viszont egyszerre csak egy párnát rajzolj fel és csak akkor lépj tovább, ha kihúztad ezeket a vonalakat a végleges textilfilccel is! Pár óra áll rendelkezésedre hozzá, kapkodni szerencsére nem kell) Én tengerparti hangulatú mintákat választottam a homokszínű anyaghoz és a türkiz falszínhez. Csinálhatsz színes rajzokat is, vagy – a kevesebb több alapon- egyszínűeket.

A kontúrok után jött a satírozás. Ha a textilfilcre (márkája válogatja) az van írva, hogy fixálni kell, akkor vasald át alaposan az anyagot. Ez a lépés akkor is kellhet, ha a varrásnál, rajzolásnál nagyon összegyűrted volna a huzatot.

A kész huzatba tedd vissza a szivacspárnát és a textil széleit hajtogasd befelé, rögzítsd gombostűkkel addig, amíg varrod.

Az ülőpárna immár kész. Végső lépésként varrhatsz hozzá megkötő zsinórokat vagy tépőzáras pántot, de a „beugró” fülecskéknek köszönhetően nem mozog el annyira a széken.

 

Nem vagyok valami nagy varró, de egyszerű egyenes öltésekkel egy este alatt készen voltam a négy párna varrásával. Varrógéppel pedig egy szempillantás alatt kész lettem volna (de a legutóbbi falvédős alkalom óta nem barátkoztam újra a gépemmel) Menet közben is akadtak problémák, de mindenképpen végezni akartam és látni a végeredményt. Szerintem megérte! Szerinted?

 

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük